Melyek a leggyakoribb alapozási hibák

Általánosságban elmondható, hogy ha egy épület alapozása nincs rendben, az később súlyos, nagyon költségesen orvosolható problémákat is okozhat. Sajnos tapasztalataink azt mutatják, hibák még mindig előfordulhatnak – lássuk a leggyakoribbakat! 

▪ Az alap rossz helyre kerül: ez az egyik legsúlyosabb hiba, amikor az alap nem a tervnek megfelelően kerül kitűzésre és megépítésre. Ilyenkor a faltest egy része gyakorlatilag “lelóg” az alapról, nincs megfelelően alátámasztva.
▪ Talajmechanikai szakvélemény hiánya: talán ez a leggyakoribb hiányosság, mely sokszor takarékossági okokból marad ki családi házak tervezésekor. Nem mindegy viszont, hogy milyen talajra építkezünk: ha túlságosan laza szerkezetű a talaj, vagy növényi réteg van az alapozás alatt, ami elrohadhat, az a későbbiekben szerkezeti repedéseket, süllyedéseket okozhat.
▪ Nem megfelelő alapozási mélység: ha a mélység nem éri el a fagyhatárt, az alapozás teherbírása a kelleténél jóval alacsonyabb lesz.
▪ Földvisszatöltés közben elkövetett hibák: ha egyszerre, nagy mennyiségben töltik vissza a földet (nem tömörítenek rétegesen), az komoly károkat okozhat a későbbiekben, arról nem is beszélve, hogy a különféle közművezetékekben, csövekben is kárt okozhat a hirtelen rájuk zúduló nagy tömegű föld.
▪ Amikor lejtős terepen építkezünk, az alapozást lépcsőzéssel kell készíteni. Ha az alap alsó síkja egyszerűen csak ferdén követi a lejtést, idővel akár meg is csúszhat, veszélyeztetve az épület állékonyságát.